Draško Cvijanović, elektro-túlérzékeny személy (tanúvallomás)
ÖSSZEFOGLALÓ
A sugárzás szó a mindennapi beszédben főként olyasmire utal, mint a radioaktivitás vagy mondjuk a napsugárzás, ahol a felesleges energia átadása egyértelmű károkat okoz. Ha az elektromágneses mező nagyon alacsony értékeivel szembeni (állítólagos?) túlérzékenységről beszélünk, akkor az ilyen azonnali károsodás valószínűleg egyáltalán nem következik be.
Történelmileg indokolt az ellenállás ennek a sugárzási modellnek az elvetésére az elektroérzékenységgel kapcsolatban, mert jelenleg nincs más alkalmazható modell, de módszertanilag meg kell különböztetni a leírást a jelenség igazolásától vagy magyarázatától.
A nagyon alacsony térszintek ("sugárzás") egyértelműen bizonyítottan valamilyen biológiai jelentőséggel bírnak (magnetroecepció), bár a biológiai cél nagyrészt ismeretlen. Ennek ellenére a "sugárzási" modell hatására megmarad a "ha nem agresszív, akkor minden a fejedben van" okoskodás, ami ma többé-kevésbé a domináns attitűd még a jó szándékú, nem elektroérzékeny kutatók körében is.
A „SUGÁRZÁS” KIFEJEZÉS, MINT AZ „ELEKTROMOS HIÁNYÉRZÉKENYSÉG” JELENSÉGÉRE VONATKOZÓ Tévhitek GYAKORI FORRÁSA
Drasko Cvijanovic, elektromosan túlérzékeny személyek
ABSZTRAKT
A "sugárzás" az általános beszédben többnyire olyan dolgokra utal, mint az ionizáló vagy mondjuk az UV-hatások, ahol a túlzott energiaáteresztés valamilyen megfigyelhető károsodást okoz. Ha a rendkívül alacsony EMF-szintekkel szembeni (állítólagos?) túlérzékenységről beszélünk, akkor valószínűleg egyáltalán nem fordul elő ilyen "automatizált" károsodás.
Ésszerű (történelmileg indukált) vonakodás a sugárzási modell EHS-re való alkalmasságának feladásától, mivel nincs más elfogadható hatásmodell, de módszertanilag el kell különíteni az EHS jelenség leírására és jóváhagyására irányuló felhívást a magyarázatra való felhívástól.
Az ilyen rendkívül alacsony hatású ingerek biológiailag relevánsnak bizonyultak (magnetorecepció), bár céljuk nagy része ismeretlen. Mégis, a sugárzási modell (akár implicit) befolyása alatt is megmarad az az érvelés, hogy "ha nem agresszív, akkor minden a fejedben van", ami többé-kevésbé uralkodó álláspont ma még a józan gondolkodású (magukban nem érzékeny) kutatók körében is.
Jelenleg az ilyen jellegű ráfordítások elkerülése érdekében a szenvedők részéről az EHS definíciójának újradefiniálása érkezett, mint "egyes elektromos készülékek működése által befolyásolt környezettel kapcsolatos kényelmetlenség". Meglehetősen bátor, de szükséges lépés, hogy elkerüljük, hogy az úgynevezett provokációs tanulmányok során kigúnyolják a sugárzás jelenlétét. Ez nem azt jelenti, hogy fel kell hagyni a provokációs tanulmányokkal, csak azt, hogy újra kell tervezni őket a mechanizmussal kapcsolatos előítéletek nélkül.
