A mirigyrendszer és a belső szervek dowsing elemzése
Az endokrin és az exokrin mirigyrendszerek irányítják az emberi szervezet kulcsfontosságú anyagcsere- és hormonális folyamatait. E szervek állapotának dúsítása mély koncentrációt, anatómiai ismereteket és az etikai elvek szigorú betartását igényli.
A) agyalapi mirigy (Hypophysis, Glandula pituitaria)
Az agyalapi mirigy a központi endokrin mirigy, amely a legtöbb egyéb mirigy munkáját szabályozza a szervezetben. A sphenoid csont török nyergén helyezkedik el, súlya mindössze 0,5-1 gramm, a középagyban található hipotalamuszhoz tölcsér (infundibulum) köti össze. Két funkcionális lebenyből áll:
- Elülső lebeny (adenohypophysis): Növekedési hormont (STH), tirotropint (stimulálja a pajzsmirigyet), gonadotropint (stimulálja az ivarmirigyeket), melanotrop hormont (bőrpigmentáció) és ACTH-t (ami serkenti a mellékveséket) termel.
- Hátsó lebeny (neurohypophysis): Vazopressint (hatást gyakorol a vérnyomásra) és oxitocint (szabályozza a szülést a méhben) termel.
Miniatűr méretei miatt a vizsgálat kizárólag szellemi koncentrációval történik, külön az elülső és hátsó lebenyeken, az esetleges funkcionális elzáródások kimutatása érdekében.
B) Tobozmirigy, pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy
Tobozmirigy (Corpus pineale): Körülbelül 1 cm hosszú, a nagyagy alatt helyezkedik el, és a feltételezések szerint melanotoxinok és melatonin termelésével részt vesz a bőr színének és ritmusának szabályozásában. A betegségek viszonylag ritkák.
Pajzsmirigy (Glandula thyroidea): A gége és a légcső mellett helyezkedik el, a jobb és bal lebenyből, az isthmusból és a ritkább piramislebenyből áll. A tiroxin hormont termeli (amely jódot tartalmaz, és szabályozza az anyagcserét és a növekedést). A pajzsmirigy túlműködése fokozott munkával és a mirigy duzzadásával jár (Bazedov-kór), míg a hypothyreosis lassult növekedéshez és fejlődéshez vezet (törpeség vagy kreténizmus). Az elemzés az egyes lebenyek egyenkénti ellenőrzésével történik.
Mellékpajzsmirigyek (Glandule parathyroideae): A pajzsmirigy mellett négy kis borsónyi mirigy található, amelyek felelősek a kalcium és a foszfor metabolizmusáért (parathormon és kalcitonin szekretálódik). Hiányuk izomgörcsöt (tetániát) okoz.
C) A csecsemőmirigy, a mellékvese és a nemi szervek
Thymus: A szegycsont mögött található kéregből (limfocitákban gazdag) és csontvelőből (Hassall-testekkel) áll. Kulcsszerepet játszik a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezésében, a vizsgálat a bal vagy jobb lebenyet elkülönítve ellenőrzi.
Mellékvese (Glandulae suprarenales): Mindkét vese felső pólusán találhatók, kéregből és velőből állnak. Az ACTH hormon hatására az agyalapi mirigyek olyan hormonokat választanak ki, amelyek gátolják a gyulladásos folyamatokat és szabályozzák a stresszreakciókat. A kéreg betegségei (például a pangás 90%-a) Addison-kórhoz vezetnek, és gyakran összefüggenek a reumás gerincbetegségekkel.
Gonádok és mellek: A férfi nemi mirigyek (herék) tesztoszteront és spermát, míg a női ivarmirigyek (petefészkek) ösztrogént, progeszteront és relaxint termelnek. Nőknél kiemelt figyelmet fordítanak az emlőkben található emlőmirigyek szisztematikus vizsgálatára (minden emlő 15-20 mirigylebenyet tartalmaz), ahol minden elváltozás gyanúja rendkívüli elővigyázatosságot és klinikai vizsgálatra utalást igényel.
D) Hasnyálmirigy és lép (Lien)
Míg a hasnyálmirigy az emésztőrendszerben részletesen feldolgozódik, a lép a test legnagyobb tartalék vértartálya. A hasüreg bal felső részén található, szivacsos szövetből áll, és gazdagon kapcsolódik az érrendszerhez. A lép lebontja az elhasználódott vérsejteket és újakat hoz létre, fertőzések vagy máj- és tüdőbetegségek következtében pedig megduzzadhat. A vizsgálat a felületén vízszintes keresztezéssel történik.
Az endokrin rendszer minden észlelt anomáliáját kizárólag tájékozódási adatként kell rögzíteni, kötelező ajánlással a kliensnek, hogy forduljon orvoshoz a pontos diagnózis érdekében.