Több egyedi egységből áll, nevezetesen 1. Nagyagy (Cerebrum)2. Kisagy 3. Híd (Pons) 4. Medulla oblongata 5. Gerincvelő (Medulla spinalis)6. A kezek fő idegei, ágaikkal7. A lábak fő idegei ágaikkal 1) NAGYAGY (AGY) (11. ábra) Mögött áll) az összekötő agy és b) a végagy. Az összekötő agy a hámból, a talamuszból és a hipotalamuszból, valamint az emlőmirigyekből és az agyalapi mirigy hátsó lebenyéből áll. A végagyot mindkét agyfélteke, a bazális ganglionok és a szaglásra szolgáló rész alkotja. 4 különálló része (lebenye) van: egész, parietális, nyakszirti és temporális. Az agy a különböző érzetek bonyolult mechanizmusa. A mai iskolaorvoslásnak sikerült részben megoldania, hogy az agy mely részei melyik test működését irányítják, de sok ismeretlen még mindig rejtve van. Elmondható, hogy az agy számítógép, amely szinte minden életfolyamatot lebonyolít. Tekintettel a test ilyen összetett szervére, célszerű az agy egyes részeit tanulmányozni, amelyek például bizonyos funkciókat látnak el. az agy mely részei irányítják a látás, beszéd és hallás funkcióit, melyek a thalamus és a hipotalamusz funkciói.
Egészségi állapotfelmérésünk elvégzéséhez elegendő kezdetben meghatározni, hogy melyik agyrészből kapunk hiányos sugárzást, és a további munkát és a betegség diagnosztizálását sejtspecialista végzi.
2) CEREBELLUM (Cerebellum) A kisagy a fej occipitalis részén található, a nagyagy alatt. Csatlakozás a középagyhoz egy karpárral, valamint egy karpárral a híddal és a velővel. Kiegyensúlyozza az izomzat munkáját és fenntartja a fizikai egyensúlyt. Valójában egyfajta irányítást gyakorol az emberi akaratnak alávetett központok felett. Hatással van az agykéregre is. A kisagyban zajló kóros folyamatok súlyos elváltozásokhoz és maradandó károsodásokhoz vezethetnek. A nagyagyhoz hasonlóan a kisagynak is két lebenye van: a jobb és a bal. A kisagy vizsgálatakor fontos megállapítani, hogy a betegség a jobb vagy a bal lebenyen van-e, illetve azt, hogy melyik rész érintett, és melyik (pl. jobb lebeny, alsó harmad stb.). A kisagy a hídon (Pons) keresztül kapcsolódik a középagyhoz. A hátsó agyba beletartozott a nagyagy, a híd és a rombusz mélyedések.
3) HÍD (Pons) A hídon keresztül a kisagyot és a kisagyot idegpályák kötik össze. A suprapons az a rész, amely a hídot és a medulla oblongata-t is összeköti az agy középső részével. Ez a Pedunculus cerebri, amely a Thalamushoz kapcsolódik.
4) MEDULLA OBLONGATA A szomatikus idegrendszer része, körülbelül 3 cm hosszú, és a gerincvelő meghosszabbításaként helyezkedik el az agy felé. A végén található az úgynevezett rombikus depresszió, ahol sok fontos érző agyideg páronként emelkedik ki az idegtömegből. Ezek az I-XII idegpárok. Soroljuk fel őket: I. Nervus olfactorius Szagló (szagló) ideg. Az orrhámból a bazális nagyagyba, a szaglás központjába jut. II. Nervus opticus Látóideg. A képet a retináról az agyat összekötő látóközpontba továbbítja. III. Nervus oculomotorius Szemideg, a szemgolyó mozgatója. IV. Nervus trochlearis A szemgolyó keringésére szolgál.V. Nervus trigeminus Háromágú ideg, amely az N. ophthalmicus, N. maxillaris és N. mandibularis révén érzeteket hoz az arcból. VI. Nervus abducens Csak oldalra mozgatja a szemgolyót. VII. Nervus facialis Arcideg. Szabályozza az arcmozgásokat és az étel rágását. VIII. A vestibulocochlearis ideg a fülhöz megy. Hallóideg. Az egyensúly fenntartását is szolgálja.IX. Nervus glossopharyngeusUgyanúgy, mint a garat izmai. A nyelv, a garat és a mandulák ingereit továbbítja. X. Nervus vagus A szív munkájával egyenértékű, és az emésztőrendszer mirigyeit és izmait, valamint a légzőszerveket és a külső fület látja el.XI. Nervus accessorius A trapézizomhoz és a fej mozgatására szolgáló izomhoz igazodik, segíti a vagus ideg munkáját.XII. Nervus hypoglossus A nyelv érzékszervi ingereit továbbító ideg. Ez 12 pár úgynevezett agyideg, amelyeknek motoros szerepük van, és az érzések vezetése is. A vagus kivételével mindegyikük látja el a fej érzékszerveit és mirigyeit, és a vagus a mellkasban és a hasban is található. A paraszimpatikus idegekhez tartozik. A vizsgálat során érdemes ezeket az idegeket ellenőrizni, különösen a jobb oldalon, különösen a bal oldalon, különösen akkor, ha a tartományukba tartozó területeken zavarok vannak.
5) GERINCSVELŐ (Medulla spinalis) A gerincvelő a gerincvelő központi idege, amely a medulla oblongata-ból, majd a gerincoszlop keresztcsonti részébe jut el a csigolyák nyílásain keresztül. 31 vagy 32 pár gerincvelő jön ki a gerincvelőből. A nyaki (nyaki) részből 3 pár ideg, a mellkasi (mellkasi) részből 12, az ágyéki (ágyéki) részből 5, a keresztcsonti (szakrális) részből 5 és a keresztcsonti részből 1 vagy 2 idegpár lép ki. A gerincvelőnek három hüvelye van: Dura mater, Arachnoidea és Pia mater. A három tok a keresztmetszetben látható. Maga a gerincvelő finom idegrostokból áll, fehér és szürke színű. Középen szürke, keresztmetszetében pillangó alakú.
6) A KAROK FŐIDEGEI (ágaikkal) A karok főidegei a plexus brachialisból erednek, amely a C 5 - Th 1 csigolyákból kilépő idegekből áll. Ezek az idegek: 1. Hüvelykujj ideg (Nervus radialis)2. Központi ideg (Nervus medianus) 3. Ulnaris ideg (Nervus ulnaris)4. Musculocutan ideg (Nervus musculocutaneus) Ezeknek az idegeknek több helyen villája van a kézen áthaladva, így a kezet valójában sok más ideg is áthatja, így az idegszálak sűrű hálózatát alkotja. A kézidegek állapotának vizsgálatakor egyenként erre a négy idegre koncentrálunk, míg végül tiszta képet kapunk arról, hogy melyik idegek érintettek, és az útjuk mely részein fordulnak elő anomáliák. Magukból a nyakcsigolyákból kell kiindulnunk, mert a legtöbb esetben (általában reumás betegségeknél) itt adódnak a legnagyobb nehézségek. Amikor megvizsgáltuk a jobb kezet, áttérünk a bal kéz idegeinek ugyanazon vizsgálatára. Ha mentálisan nehéz követni, használhatjuk a kéz idegeinek képét. Természetesen minden anomáliát meg kell jegyezni.
7) A LÁB FŐIDEGEI (19. ábra) (ágaikkal) A lábak főidegei a gerincoszlop ágyéki részéből emelkednek ki és alkotják az úgynevezett lumbalis plexust (Plexus lumbalis), majd a keresztirányú részből (plexus sacralis) és a coccygealis részből (plexuscoccygeus). Igen, a felsorolt idegek nevei: 1. Csípőideg (Nervus ischiadicus)2. A combcsont-sípcsont ideg (N. femoralis)Nervus ischiadicus közvetlenül a térd felett két ágra oszlik: a) a közös ülőidegre (N. peroneus ccmmunis), amely azután a mély ülőidegre (N. peroneus profundus) és a felületes ülőidegre (N. peroneus superficialis) és b. tibialis). A plexus átnyúlik az egész lábon és a lábfejen. Először a jobb, majd a bal lábat vizsgáljuk meg. A vizsgálatot ugyanúgy végezzük, mint a kézi vizsgálatnál. Különös figyelmet kell fordítani az ágyéki és keresztcsonti részek idegfonataira (plexusaira), és annak megállapítására, hogy pontosan mely idegek érintettek, és melyik lefutású nyergek az anomáliák. Hogy teljes legyen az egész testről alkotott kép, megnézhetjük a bordaközi részeken lévő idegeket is.
{hírlevél_feliratkozó}
