Zdrava Energija
Főoldal
Termékek
Blog & Teme
Videóanyagok a káros sugárzásról és az egészségvédelemről
Kontakt
A QHR Biopiramis elemzése - kutatás, módszertan és eredmények

A QHRS biopiramis elemzése: 4.5.5. Az 50 ms-nál nagyobb különbséget mutató, egymást követő szívveréspárok számának csökkenésének grafikus ábrázolása

A QHRS biopiramis elemzése: 4.5.5. Az 50 ms-nál nagyobb különbséget mutató, egymást követő szívveréspárok számának csökkenésének grafikus ábrázolása
A belső egyensúly gyakori intervallumugrásokkal történő kiegyenlítése szükséges nagyobb terhelésnél, azaz megnő az 50 ms-nál nagyobb eltérést jelző szívveréspárok száma. Számuk a megfigyelt párok tesztelési időszakában kerül feldolgozásra. Az egymást követő IBI különbségek programja automatikusan kiküszöböli azokat a különbségeket, amelyek pszichológiailag lehetetlenek. Minden mérési rekord szűrt nyers adatként kerül meghatározásra a pulzusszám változékonyságára vonatkozóan, felső határként a 25%-os szint elfogadható. A rendszer figyelmen kívül hagyja a hirtelen mozgások vagy más zavaró változók miatti pulzusszám-változékonysági értékeket is.
Általában a paraszimpatikus stimuláció másodlagos ütemben működik, és ily módon befolyásolja a szív nyugalmi tevékenységét. A paraszimpatikus aktivitás növekedése a szívverések számának lelassulásához és növekedéséhez vezet.
Ezzel szemben a szimpatikus idegrendszer csak lassú pulzusváltozás mellett tud működni. Az elektroszmog vagy a geo-biológiai mezők káros hatású hosszú távú biológiai hatásai fokozzák a szimpatikus idegek aktivitását. Ennek az irritációnak a elkerülése érdekében előbb-utóbb megváltoznak a szervezet ritmikus folyamatainak normál értékei. A válaszadók reakciótípusonként eltérő pszichológiai reakciókat mutatnak, amelyek alapvetően egyedi energetikai alappal rendelkezhetnek.
A mért méretek áttekintése:
Mérési értékek nn50
Kiciklus GK KK
1. vezérlőciklus 51,82 62,64
2. vezérlőciklus 55,18 34,64
3. vezérlőciklus 29,91 61.09
4. vezérlőciklus 36.09 71.09
CB 45,64 52,79
=/
QHRS biopiramis vizsgálat, egymást követő szívveréspárok kifejlesztése > 50 ms



A főcsoport válaszadóit leíró, 50 ms-nál nagyobb szívverés-különbséggel rendelkező szívveréspárok alakulásának trendvonala egyértelműen csökken a tesztelési időszak alatt. A vegetatív idegrendszer a QHRS biopiramis általi külső hatások mérséklődése következtében csökkenő egyensúlyban működik.

A kontrollcsoportból a vizsgálati időszak alatt az 50 ms-ot meghaladó eltérésű szívverés párok trendvonala nő. Ezeknek az ütéseknek a vizsgázó környezetében lévő aktuális terhelései szerint számuk is változik a tesztkontroll ciklusok során.




Ossza meg ezt a tudást

Segítsen másoknak többet megtudni a természetes térharmonizációról.

Vissza a tetejére