Alapformák és matematikai felosztás

Ezeknek a precíz rajzoknak három alapvető formátuma van: körkörös, félköríves és vonalas modellek. A kördiagramok egy szabályos kör formájában vannak kialakítva, világosan meghatározott középponttal, amelyből a külső élek felé minden irányban sugárirányban terjednek a vonalak. A legegyszerűbb és egyben legelterjedtebb ilyen típusú mérőeszköz tulajdonképpen egy klasszikus szögmérő, gyárilag bélyegzett 400 fokos vagy szabványos 360 fokos körosztással.

A peremre rajzolt fokok követhetik az óramutató mozgási irányát, de gyakran fordított sorrendben helyezkednek el, és a konkrét skála kiválasztása kizárólag a szokásoktól és a munkavégzés során alkalmazott módszertől függ. Ha ezt a mérési rendszert egy bizonyos jelenség százalékos pontos meghatározására használjuk, a számítás meglehetősen egyszerű és szigorúan arányos.

Három alapvető technika a körkörös rendszerekkel való munkavégzéshez

Az ilyen léptékű elemzések során leggyakrabban három teljesen eltérő megközelítést alkalmaznak. Mindhárom magas szintű fókuszt igényel, de a mérési mechanika nagyon eltérő:

1. Fix szögmérő módszer: A műszer teljesen álló helyzetben van egy sík felületen. A vizsgálat során az egyik kezében egy ceruzát vagy mutatót tartunk, amellyel nagyon finoman mozgatjuk a megrajzolt osztásokon. Másik kézben egy ingát tartanak, amelyet szándékosan elfordítanak. A mentális kommunikáció folyamatán keresztül az inga önállóan, a rezgések hirtelen megszakítása formájában megállást jelez abban a pillanatban, amikor a mutató pontosan lefedi a kért válasznak megfelelő százalékot.
2. Tárcsázási mód: Ez egy olyan kör alakú papír használatát jelenti, amely lazán van, csak egy tűvel a közepén, és a munkaasztalhoz van szögezve, hogy szabadon foroghasson. A nulla értéket a körön kívüli pont jelöli referenciaként. Amíg a billenőbob szabadon forog az asztal felett, a teljes papírkört lassan megforgatjuk a tengelye körül a bal kézzel. Amikor az inga hirtelen megáll, az értéket úgy olvassuk le, hogy megnézzük azt a számot, amely abban a pillanatban közvetlenül egybeesett a külső referencia nullával. Ez a technika némi körültekintést és rutint igényel, hogy elkerülje az úgynevezett kitöltést 100 százalékig.
3. Az autonóm igazgatóság módja: Ezt a harmadik és valószínűleg a legegyszerűbb módszert csak úgy hajtjuk végre, hogy egy álló függőcsövet közvetlenül a rögzített diagram közepe fölé tartunk. Türelmesen várja, hogy a szerszám magától megindítsa az oszcillációit. Kezdetben szabálytalan köröket és vándorellipsziseket ír le, majd néhány pillanat múlva útja határozottan egy éles egyenes oszcillációba rendeződik. Tekintettel arra, hogy ez az oszcillációs vonal szinte mindig lényegesen erősebben és aszimmetrikusabban "húz" egy irányba, a valódi mennyiség automatikusan és egyértelműen leolvasható az érintett számon.

Speciális térképek és vonalmodellek

A vizuális diagramok használata napjainkban rendkívül magas szakosodási szintet ért el. A speciális szaküzletekben és a külföldi felszereléskatalógusokban végtelen számú speciális változat található. A lényegi különbség kizárólag a nómenklatúra változásában rejlik – a klasszikus fokok és százalékpontok helyett a kör széleit írott konkrét kifejezések töltik ki.

Az ilyen rajzok tartalmazhatják a szervezet leggyakoribb betegségeinek teljes listáját, az emberi jellemvonások összetett térképeit, a kémiai elemek teljes rendszerének részletes táblázatait, a szellemi tehetség fokának grafikus ábrázolását vagy a szakmai foglalkozások osztályozását. A mechanika változatlan marad - a műszert középre helyezi, és a jelét a megfelelő kifejezésig követi.