A Nap, a légköri sugárzás és az ionok hatása a Földre és az élővilágra
Az ember a legrégibb időktől fogva érezte a Nap hő- és fénysugarait, felismerve annak döntő hatását a Föld növényzetére, légköri viszonyaira és ritmusaira. Az űrkutatás és a tudományos vizsgálatok megerősítik, hogy a naptevékenység és a bolygósugárzás közvetlenül befolyásolja az élővilág mágneses terét, klímáját és biológiáját.
Napciklus, sugárzás és légköri változások
Svante Arrhenius svéd tudós 11,5 éves megnövekedett naptevékenységi ciklust állapított meg, amely során a Föld mágneses sugárzásának zavara, sarki fények keletkezése és a légnyomás változása következik be, ami befolyásolja a viharok kialakulását. Kutatásai szerint a koronában a napkitörések apró töltött részecskéket dobnak ki, amelyek nagy sebességgel mozognak a levegőtlen térben a Föld és a bolygók felé (mint például a Mars, amelynek másodlagos sugárzása eléri az 1000 megawattot).
A légkörbe jutva ezek a részecskék kis ionokra bomlanak, amelyek kondenzációs magként szolgálnak a felhők kialakulásához. A Föld felszíne és az ionoszféra között (50-80 km magasságban) a Föld negatív töltésű felszínének stacionárius elektromos tere van, amelynek erőssége normál körülmények között 100-200 V/m, bár időnként változhat vagy átmenetileg megváltoztathatja a polaritást.
Az ionok hatása a szervezetre és összefüggés a természeti jelenségekkel
A kutatások azt mutatják, hogy a negatív ionok (például az oxigénmolekulák és a finom vízcseppek) előnyösek az emberek és az állatok számára, míg a pozitív ionok (például a szén-dioxid és a por) negatív hatást fejtenek ki. Dr. Hansel amerikai tudós észrevette, hogy a negatív ionok termelődése az emberekben jó hangulatot és vidámságot okoz, míg a pozitív ionok szomorúságot és tétlenséget okoznak.
Statisztikai összefüggések a naptevékenység és a természeti katasztrófák között
A Nap erős tevékenysége számos földi jelenségben tükröződik:
- Éves fagyűrűk: Óriás fákon a törzsek vastagsága (például 3000 éves Sequoia gigantea) szignifikánsan magasabb volt a kifejezett napkitörések időszakában.
- Egészségügyi jelenségek és járványok: Cevszki orosz tudós a naptevékenységet összekapcsolta a himlőjárványokkal, újabban pedig az influenzával való összefüggést, az öngyilkosságok számának ugrásszerű növekedését és a kitörések során előforduló betegségek statisztikai növekedését figyelték meg.
- Műszaki és geológiai zavarok: A geomágneses viharokat gyakran telefonkapcsolati zavarok, földrengések, tájfunok és vulkánkitörések kísérik.
Dr. Willibald Undt rámutatott továbbá a 10 Hz-es (ún. "atmoszférikus") elektromágneses hullámok létezésére, amelyek kedvezően befolyásolják a sejtek működését, míg a Föld és az ionoszféra közötti térben a másodpercenkénti mintegy 600 villám kisülése miatt rezonáns rezgések jönnek létre, amelyek befolyásolják az időjárást.