Dowsing és tudomány: az el nem ismerés okai, etika és jövőbe tekintés
Évszázadokon keresztül a hivatalos tudomány és a dúsítás közötti kapcsolatot kétségek, óvatosság és szilárd tárgyi bizonyítékok hiánya jellemezte. A kiváló gyakorlati szakemberek lenyűgöző tereperedményei ellenére a határátlépéshez és az elismert tudományágak égisze alá való bejutáshoz szigorú feltételek teljesítése szükséges.
Miért utasítja el a tudomány még mindig a dúsítást?
Az okok, amelyek miatt a hivatalos tudományos közösség soha nem ismerte el a dowsing-ot hivatalos tudományágként, meglehetősen világosak és logikusak. Kirchner egyetemi tanár már 1531-ben úttörő kísérleteket végzett annak megállapítására, hogy a villák a láthatatlan szimpátia, vagyis a kívánt tárgy iránti vonzalom miatt mozdulnak-e el. Ekkor bebizonyította, hogy a műszerek teljesen mozdulatlanok maradnak, ha a testtel érintkezés nélkül stabil támaszra helyezik őket, és kizárólag a kezelő kezében forognak. Már ekkor felmerült a gyanú, hogy a szerszámok mozgását valójában a tartó személy okozza, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e különleges képességekkel.
A mai napig a vasvillát és a billenőbobot számos laboratóriumi berendezéssel tesztelték, de egyetlen műszer sem volt képes rögzíteni és megmagyarázni mozgásuk fizikai okát. További problémát jelent a nem szakmabeliek felhalmozódása, valódi hajlamok nélkül, akiknek meghiúsult terepi eredményei tovább erősítették a tudósok szkepticizmusát. Bár a múltban számos tesztet végeztek zseniális és rendkívül sikeres mérőeszközökkel (például Aymar, Bleton, Mermet és mások), amelyek pontossága elképesztő volt, a tudomány nem támaszkodhat pusztán a statisztikai sikerre szabványos mérőeszközökkel végzett ellenőrzés és szigorúan ellenőrzött feltételek megteremtése nélkül. Ráadásul az a tény, hogy a műszerek másként viselkednek még a legelismertebb szakértők kezében is, még megnehezíti a szabványosítását.
Problémás szemlélet, sarlatánság és etika a munkában
A tudományos közvélemény ellenállásának nagy része az egyes kutatók teljesítményében rejlik. Gyakran hallani olyan kijelentéseket, amelyekben a magabiztos szakemberek kategorikusan állítják: – Pontosan azon a helyen van ez-az! Az ilyen exkluzív és áltudományos hangnem helyett megfelelőbb megközelítés lenne: "Célszerű lenne ezen a helyen részletes vizsgálatokat végezni bizonyos források meglétének igazolására."
Az egészségügyi diagnosztika különösen érzékeny terület. Gyakran megesik, hogy egy magát szakértőnek kikiáltott, magas érzékenységi együtthatóval rendelkező szakember azt állítja, hogy a beteg lépbeteg, anélkül, hogy tudná, hogy az emberi testben pontosan hol található az adott szerv, és nem ismeri az alapvető anatómiát sem. Ez a fajta akció óriási károkat okoz a szakmában, veszélyezteti az embereket, és határos a hamisság. Az utasnak nincs joga diagnózist felállítani; szerepe kizárólag az energetikai zavarok regisztrálására és a kliens szakorvosi vizsgálatra utalására csökkenthető, tekintettel arra, hogy a modern orvostudomány korszerű és megbízható diagnosztikai eszközökkel rendelkezik.
Mérnöki szerénység és reális elvárások
A tapasztalt és lelkiismeretes kutatók soha nem az abszolút tévedhetetlenség feltételezésével élnek. A légkörben és a talajban számtalan előre nem látható tényező befolyásolhatja az eredményeket, így a gyakorlatban reálisan 80 és 90 százalék közötti a sikerességi arány. Minden terep maximális éberséget, saját korlátok tudatát és az adatok folyamatos ellenőrzését igényel.
A dowsing perspektívája és jövője
A fejlettebb országokban már léteznek e jelenségek vizsgálatával foglalkozó speciális intézetek, amelyekben a fizikai törvényszerűségek mellett összetett pszichológiai tényezők játszanak meghatározó szerepet. A rezonancia és a vibráló körök elmélete tűnik a legközelebbi logikus magyarázatnak, de a tudomány még mindig vár olyan mérőeszközök feltalálására, amelyek precízen számszerűsítik a hullámzó sugárzás erősségét, és ezzel átlépik azt a küszöböt, amely megnyitja a tudományos intézmények kapuit.
Mindazonáltal a dúsítás viharos történelme során túlélte az üldöztetések és tilalmak sötét korszakát, hogy ma erősebb és elterjedtebb legyen, mint valaha. Az akupunktúrához hasonlóan, amelynek hatalmas időre volt szüksége ahhoz, hogy elnyerje helyét a hivatalos orvoslás égisze alatt, a dowsing is lassan, de biztosan minden nap közelebb kerül végső tudományos elismeréséhez.
